2011. június 23., csütörtök


FELHÍVÁS!

A 2011. évi népszámláláshoz kapcsolódó Ide tartozunk! Népszámlálás 2011 országos, romáknak szóló kampányunkhoz csatlakozásra és együttműködésre hívunk az ország minden területéről:

  • roma és nem roma szervezeteket
  • közhasznú szervezeteket
  • helyi roma és nem roma gyülekezeti csoportokat
  • helyi roma sport és művészeti csoportokat
  • települési cigány önkormányzatokat
  • aktivistákat és önkéntes segítőket

Jelentkezni az alábbi elérhetőségeken lehet:

Email: idetartozunk@gmail.com (Kérjük, ide juttassa el jelentkezését!)

Telefon: 06 30 329 15 71.

2011-ben a népszámlálással párhuzamosan, a Szolidaritás Egyesület keretében, az országos roma kampányunkat annak érdekében szervezzük, hogy:

  • a magyarországi romák létszámáról minél pontosabb adat szülessen

  • hogy minél több cigány ember kerüljön be a kérdezőbiztosok körébe

  • hogy a roma emberek és közösségek minél szélesebb körű tájékoztatást kapjanak a népszámláláshoz kapcsolódó tudnivalókról és információkról

  • hogy a települések cigányok által lakott területei se maradjanak ki a népszámlálásból

  • hogy a megszülető adatokkal a kezükben, a későbbiekben a romák helyben és országosan is tehessenek a jövőjük alakításáért

  • hogy a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre minél többen válaszoljanak

Setét Jenő

a kampány főkoordinátora

2011. május 16., hétfő

Esélynap

Azért tetszett az Esélynap, mert sok érdekes dologgal ismerkedtünk meg.

Volt egy kerekes székes bácsi, akitől kérdeztünk mindenféle dolgokat. Ez a bácsi olyan dolgot mondott, ami nagyon fontos az életben és a cselekvésben is.

Tehát azt ajánlom, hogy figyeljetek oda, hogy mit csináltok az életetekben!

És ne csináljatok sok butaságot, mert rossz vége is lehet, akár betegség, halál, vagy baleset is.

Tehát sok dolog van, ami szomorú, mert olyan dolgok vannak, ami nagyon rossz az életben.

De voltak nagyon mulatságos dolgok is, mert játszottunk utána kirakót is Miklóssal, ami vicces volt. és sok szép szélharang, volt a mulatságon, de volt gondolkodtató feladat is.

Ebédeltünk egy nagyon jó étteremben, ettünk zöldséglevest és milánói sertésbordát. Voltunk fagyizni is, csokisat ettünk: Mira, Ági néni, Bálint és én is.

Volt twiszter is, sokat játszottunk rajta.

Volt üvegdíszítés is és nagyon jó volt.

Volt egy kérdező stand is, ott cukrot kaptunk minden jó válaszért.

Sok szép ének, hangzott, el, és megnéztük a Széchenyi teret is.

Nagyon jól éreztük magunkat.

Pap Jani

2011. május 3., kedd

Közös Mese

A játék leírása: A játékosok körben ülnek. Az a feladat, hogy együtt, közösen írjanak egy mesét. A csoportvezető elkezdi, a csoporttagoknak kell folytatnia. Akinek a labdát dobják, annak kell folytatnia, így mindenkinek mindig figyelnie kell, hiszen sosem tudhatja, hogy mikor kerül hozzá a labda. Épp ezért érdemes előre leszögezni, egy ember többször is megkaphatja a labdát. Mindenki azt, és annyit mond, amit és amennyit akar, de természetesen a már elkezdett történetet kell folytatnia. A történetet a csoportvezető kezdi, ő dobja el a labdát is először. A kezdés legyen semleges, és ne adjon különösebb támpontot arra, hogy hogyan folytatódjon a történet. Érdemes ismert mesekezdéseket használni, például „hol volt, hol nem volt, volt egyszer…” Ha kész a mese, érdemes megbeszélni, ki milyennek látja, ki hogy módosított volna rajta, kinek mit jelentett (Benedek, 1992).

Az elátkozott mese...

Egyszer volt, hol nem volt…

Volt egyszer egy messzi-messzi királyság. A királyság nagyon gazdag volt. Élt ott a király, a királynő és a hét fiuk.

Az egyik fiút Lacinak hívták. A hét királyfi nagyon jóban volt egymással. Szerették egymást, ám amikor felnőttek elváltak útjaik. Egyre messzebb kerültek egymástól. Aztán két év múlva felhívták egymást, ihatnának-e egy Hellt!? Végül találkoztak, de csak hat fiú jött el. Mind a hatan jól szórakoztak, aztán haza mentek és lefeküdtek aludni.

A hetedik fiú elment horgászni és megfulladt. A hat testvér elment felkutatni a hetediket. Sajnos nem találták meg. Majd kiderült, hogy a hatodik testvér nem halt meg, csak a hat másik királyfi a Helltől hallucinált. Később rájöttek, hogy nem a Helltől, hanem a cannabistól hallucináltak. Másnap kipróbálták a kokaint. Miközben ők hatan kokóztak, a hetedik véletlenül rájuk talált. Az örömtől sírva haza szaladtak. A király is nagyon örült nekik.

A szomszédos országban élt egy gyönyörű szép hercegnő. A második fiú és a hercegnő egymásra találtak. Össze is házasodtak és nagy lakodalmat csaptak. Az ifjú ara szomorúan döbbent rá, hogy a férje különböző függőségekben szenved és, hogy mégsem volt jó ötlet a házasság. Erre aztán elváltak. A királykisasszonyt meglátogatta egy boszorkány. A boszorkány egy alkut ajánlott neki. Ha kap a boszorkány 100 aranyat megígéri, hogy leszoktatja a káros szenvedélyekről a királykisasszony ex férjét. Erre az apjuk, a király nagy haragra gerjedt, a hét fiú megijedt a királytól. A boszorkány rájött, hogy megzavarta a királyság boldog hétköznapjait. Elfogatta a király a boszorkányt és annyi feladatot adott neki, hogy mindennap kora reggeltől késő estig dolgozott. Egyik este haza ment, majd reggel nem ment vissza dolgozni a boszorkány. A király ezt megtudta és elküldte mind a hét fiát hozzá. A boszorkány halálos átkot küldött a királyra. A király sejtette, hogy a boszorkány valamit forgat a fejében. A királynak már nagyon elege volt ebből a folytonos viaskodásból a semmiért. Úgy döntött békét kötne a boszorkánnyal, ha az szerez mind a hét fiának világszép királykisasszonyokat. A boszorkány és a király kibékültek, de a boszorkány nem tudott világszép királykisasszonyokat szerezni.

Ezért a királyfik agglegények maradnak életük végéig. Magukra maradtak és a király mellett éltek tovább. Egyszer a Laci nevű királyfi nagyon rosszul volt és másnapra meghalt. A hat királyfi elmentek Laci temetésére. Csakhogy nem kellett temetésre menniük, mert rájöttek, hogy nem halt meg és boldogan éltek, míg meg nem haltak a királyi párral együtt.





A nagy tánctanítás napjai (Romák Világnapja)





"Az iskolában (Kenderföldi) egy tanárunk kiválasztott gyerekeket, akik megérdemlik, hogy elmenjenek a Karbonba. Ott Annamariék már vártak minket.
Volt egy együttes, aminek Lyimba Nosztru volt a neve. Köztük voltak táncosok, énekesek is egyaránt. Mindannyian nagyon ügyesek voltak. Mikor már adtak egy kis ízelítőt, megtanítottak minket is pár lépésre. A fiúk és a lányok külön tanuléták a lépéseket.
Táncolás után lefordítottunk magyarra beás szövegeket: kisebb-nagyobb sikerrel meglett az eredmény.

Nagyon jól éreztem magam."

Pap Eszter

"Itt a Napfény tanodában volt mostanában egy cigány táncos műsor, és nagyon jó volt, mert Hegyesi Viktória, Buzás Alexa meg én tanítottuk a gyerekeket és a mentorokat egy kicsit táncolni. És nagyon jól ment nekik. Meg is próbálták a mi szoknyáinkat, majdnem mindenki!

Ilyen zenék mentek: Kanizsa Csillagai, Parno Grast. Ezekre táncoltunk, de nagyon jól lehetett rá táncolni, mert nagyon jó volt a tánc és a zene. És nagyon jók voltak, nagyon ügyesek: ahogy néztek minket, úgy csinálták ők is! Egy tanodás fiúnak meg is tetszett a tánc, azóta ő is jár!"

Salai Ramóna


2011. március 30., szerda

Megnyitó Janika szemével



Tegnap voltunk egy kiállításon. Az volt a címe, hogy "Köztünk élő cigány művészek".
Ott volt Polics József, aki a komlói polgármester. Volt sok rézdombormű és még sok szép gyerekrajz is.
Voltak sokan a kiállításon. Legtöbbjük kisgyerek volt, de voltak felnőttek. Páran fényképeztek és sokan fel is vették diktafonra és kamerára.
Viki és Bianka verset mondtak az egyesület segítségével, mert a mentorok készítették fel őket. Zoli és Kármen konferálta fel az embereket.
Volt sok étel és ital.
A rajzversenyen az én nővérem különdíjas lett, úgy hívják, hogy Pap Eszter.
Az egész kiállítás nagyon jó volt.
Pap Jani






2011. március 24., csütörtök

Rézdomborművek és gyermekrajzok

Kedves Olvasóink!
Harmadjára kerül megrendezésre a Köztünk élő cigány művészek c. kiállítás. Ezévben rézdomborműveket mutatunk be. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
A kiállításhoz kapcsolódik egy gyermekrajzverseny is, amelyre óvodás kortól általános iskolásig bárki jelentkezhetett. Eredményhirdetésre a kiállítás megnyitóján kerül sor.
Két cigány szerző versét lehetett illusztrálni:

Bari Károly
Tavasz

Jött a tavasz korom-tajték
éjszakákon át, arcába ugattak
lompos csillagok,
girhes körmeivel még
beleakaszkodott a fagy-herceg,
csak rálehelt,
és a szúrós hó-palást
eltűnt a virágról.
Leült megpihenni
árokszéleken;
virágok nőttek mellette,
ölnek borzas erdejét:
a rétet, napsugár fésűvel megfésülte.
Zörgő-csontú ágak,
Kiszívott-vérű levelek
Ijedten menekültek előle.
Féltek,
mert körülöttük a zöld élet
már a föld torkát szorongatta.


Leksa Manush

A Barátom

Ki ez az ugra-bugraság,

e pörgő-farkú tarkaság?

Úron ki ugat, ki ám?

csak is ő, a kiskutyám.

Saját neve van: Barátom

játszunk, hempergünk egymáson.

Fekete pofácskája

mint a purdé orcácskája.

Fülét cibálják: nincs harag,

gyerekeket meg nem harap.

És csontot rág ha éhes,

a meleg tejecskéhez.

Györe Imre fordítása